Ez itt most nem lesz olyan szép lírai, de nagy poén (szerintem):

(Ja és én műfordítottam!!!)

Orvosi szerelmes dal

A fitymagyulladásom mindig emlékeztet rád,
Bár tudom, hogy lágyfekélyt ragasztottál rám.
A szívem az NSU*-é lett azon az éjszakán,
Hiányzol, drágám, ugye, felépülsz nemsoká?

*NSU= nem specifikus húgyúti fertőzés

A tripperes altájékom nem fájna annyira,
Ha pisiléskor néha azért valami csurranna.
Az orvos szerint a bubópestisem nagyon rémes
A zacsim narancsszínű, a golyóm meg pépes.

A szívem nagyon gyengéd, bár eléggé leépült,
Bár fertőzöttek voltunk, mindkettőnk megszédült.
Meghalok a szerelmedtől, fájdalmaim nagyok,
Eladnám a holttestemet, de agylágyult vagyok.

Péniszszemölcseim, a herpeszes sebeim,
A gombás fertőzésed; mikor látlak megint?
Az emlékedtől viszketek, ó drága vérbajunk
Mindketten azt hazudtunk: nincsen semmi bajunk!

Mindenem odaadnám szifiliszes csókodért
Végbélherpeszt adtál, mikor csuklód hozzám ért
Hüvelygombáidtól ott lent érzek minden porcikát,
Csiganyomos a nadrágom, milyen bacit adtál át?