na mindegy, vége a húsvétnak, megint meló van, itt vagyunk bent, mint a birgék, ülünk és várjuk, hogy jöjjön a jó idő ( 17:00 ).
A hétvége kimondottan pocsék volt időjárásilag, szinte végig vagy eső esett, vagy a szél fújt, vagy mindkettő. Pedighát Bear lilahagyma-duggatással akarta múlatni az időt, hogy kiscsaládjának legyen betevő lilahagymija a nyáron, meg ősszel, meg a télen is.
Anyámék meglátogattak minket, ki nem mondottan ház- és pofavizit volt a cél, de jó hangulatban telt a csúcstalálkozó, úgy tűnik, tetszik nekik az új szerzemény.
Mackókám hétfőre teljesen megvadult, jó szokásává vált, hogy bármilyen (folyékony vagy szilárd) ételt/italt addig pépesít a szájában, amíg öblögetésre/lögybölésre alkalmassá nem válik, ekkor fogmosó mozdulatokat végezvén legtöbbször vagy félrenyeli, vagy kiköpi, vagy mindkettő. De ezt úgy kell elképzelni, hogy lehet a kaja akár spenót, akár parasztkolbász, akár szénsavas üdítő, csak a gurgulázó hangokat lehet kihallani az apró pofazacsik mögül. Először jópofa, aztán a harmadik trikó után ordítanivaló...
