Olvasgatom az Origó allergiaoldalait, és töprengek. Azon filózok, hogy ha ilyen sok ma kies hazánkban az allergiás emberke, és ilyen nagyon elterjedt a parlagfű, akkor vajon nem akad egyetlen allergiás honatya sem, akinek a szomszédságában parlagfű-hegyek és -zuhatagok burjánzanak?
Azért kérdezem költői módon ezt, mert tudvalevő, hogy nálunk egy probléma megoldásának kulcsa lehet az, ha egy nagyfejűt is érint.
Sajna én is allergiás vagyok, és nem a munkámra vagy a főnökömre vagy más szokványos dologra, hanem na mire? persze hogy a parlagfűre. Július végétől szeptember közepéig merő egy zsepi minden zsebem, százas csomagokban fogyasztom naponta. A melóhely melletti **** közbeszerzőhely tulajdonosa az én zsepipénzemből ment ősszel Ibizára.
Furcsállom, hogy az egész két éve kezdődött, előtte semmi bajom sem volt, hempereghettem én pollennel telt kádakban, semmi. Most meg… oda a tökéletességem :-(
Biztosan az vagyok, amit megettem-megittam-beszívtam. Vajon nagyapáink miért nem voltak allergiások? Talán mert nem ettek-ittak-szívtak műanyagot-hormonokat-DDT-t?

Lehet, hogy az az egészséges élet, amit manapság hirdetnek, de esélyed sincsen rá, még a csapból folyó víz is enyhe méreg. Lehet, hogy a szalonna-pipa-pálesz hármas ölte-öli az embert, mégis lassabban teszi, mint a modern élet.

Bocsi a borongásért, csak bevillant, hogy megint milyen farkány nyaram lesz…