A minap Cicámmal kitaláltuk, hogy legyen elöl is rendes kerítésünk, hogy Ákomka és Zoészörny kimehessen bóklászni és kóbor kutyákat ugatni (ez utóbbit inkább Zoé csinálná!).

Nosza, fel is hívtuk volt barátom volt barátját, aki tud lakatolni, hogy hogyan és miért tudná ezt betonba nyélbe ütni. Szó szót követett, és végül egymás markába köpve megállapodtunk: én szállítok neki egy használt és működőképes számítógépet, picit ráfizetek (forintban, nem morálisan!) és máris lesz kerítés!

Az előkert idegenektől elzárása folyamatban van, nem is ez a lényeg, de sokkal fontosabb (és mókásabb), hogy leszállítottam a gépet, némi alkatrészbeszerzéssel előkészítve.

Lakatosbarátom a kapott géppel a létező összes felgyülemlett számítógépéhségét elkezdte kiélni, kezdve azzal, hogy az általa oly régóta áhított DOOM nevű nevelő célzatú gyermekjátékot kérte és kapta meg. Miután hangfalakat is vittem neki, az élmény teljes lett, nagylánya szobája azóta hangos a Doom és a Half Life 2 és az Alien vs. Predator 2 zajaitól és zörejeitől. Kíváncsi vagyok, meddig fogja tűrni az átjáróházat, főleg, hogy kisöccse és kishúga ott tobzódnak halomban a bejáratnál, hogy "mi is akaruuuuuunk!!!"